|
 |
|
|
SYLVIA PLATH: A KÖVEK
Ez az a város, hol embert szerelnek.
Egy hatalmas üllőn fekszem.
A lapos, kék ég-kör
Elrepült, mint egy babakalap,
Ahogy kizuhantam a fényből. Beléptem
A közönyösség gyomrába, szótalan szekrénybe.
A mozsártörők anyja kisebbé tett.
Csöndes kaviccsá lettem.
A has kövei békések voltak,
A kő... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Bodnár János
Egy kedves ismerősnek
Csak te ismersz igazán
az egész világon.
Csak te vagy kinek titkaim
őszintén kitárom.
Te mutattad meg ki vagyok
s mit kell még tennem.
Ha azt mondtad ez így van jól,
én azt soha nem feledtem.
Mert te változtattad meg életem
s tettél azzá ki most vagy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Többségünk csendesen, minden felhajtás nélkül éli végig életét e földön. Aligha fogadnak bennünket vörös szőnyeggel, nem emelnek tiszteletünkre pompás emlékműveket. Ez azonban nem csökkenti fontosságunkat. Százszámra várják ugyanis az emberek, hogy egy magunkfajta oda... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Popper Péter
Az önmagába térő ösvény
* * *A tanítvány megkérdezte: - Mester, Te azt tanítod, hogy az Én csak illúzió. A múltkor mégis pofon vágtál mozdulataim fegyelmezetlenségéért,amikor kilöttyentettem a vizet. Engem ütöttél meg vagy egyillúziót?A Mester így szólt: - Mutasd... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tóth Albert
Egykedvem
Alkonyodik. Érzem a közelgő est szagát,
"egykedvem" a gesztenye tövében ücsörög.
Fülemre akasztom most sorsom minden zaját,
ne halljam, amikor az út végén dübörög.
A madarak is elhalkulnak, beáll a csend,
rigók készülnek fészkükbe, harmat permetez,
az időzavaros tücsök néhányat zizzent,
egy éjjeliőr k... |
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
| Lev Tolsztoj idézetek... |
|
|
|
|
|
